Pest megye első és egyetlen megyei jogú városa Érd 18 éve, 2006. július 11-e óta viseli a büszke címet. 2015 és 2020 között 40 milliárd forint pluszforrást kapott csak azért, mert megyei jogú város.

Érd városa 2001-ben kezdeményezte először a megyei jogú várossá nyilvánítását. A kezdeményezés akkor, az első Orbán-kormány idején elbukott. Ezt követően 2003-ban újra megerősítette a város képviselő-testülete azon szándékát, hogy Érdet megyei jogú várossá nyilvánítsák. Ezt a próbálkozást már siker koronázta.

Az Országgyűlés 2005-ben, határozattal nyilvánította Érdet Magyarország 23. megyei jogú városává, de ténylegesen a következő évi önkormányzati választások kitűzésének napjától, vagyis 2006. július 11-étől vált megyei jogú várossá, amelyből azóta már 25 van Magyarországon. Az 1990-ben hozott önkormányzati törvény szerint minden olyan város kérhette megyei jogú várossá nyilvánítását, amelynek lakossága meghaladta az 50 ezer főt. Érden – a 2022-es népszámlálási adatok szerint – ma már csaknem 73 ezren élnek. A megyei jogú városok közül itt a legnagyobb a népsűrűség. A megyei jogú város – megfelelő eltérésekkel – saját hatásköreként látja el a megyei feladat- és hatásköröket; a címmel járó jogokat és kötelezettségeket pedig jogszabályok írják elő.

A korábbi jogszabályok szerint ötvenezres lakosságszám fölötti városok jelentkezhettek, azonban a megyeszékhelyek akkor is megyei jogú városok, ha az ott élők száma nem éri el a fenti határt. Ilyen például Salgótarján és Szekszárd, viszont négy ötvenezer lakos fölötti nem megyeszékhely, nevezetesen Dunaújváros, Hódmezővásárhely, Nagykanizsa és Sopron utólag kapta meg a címet.

Érd 1979-ben lett város, akkor mintegy negyvenezren éltek ott, tehát azelőtt Európa legnagyobb faluja volt. A települést még az 1920-as években felparcellázták, azóta folyamatosan bővült. A rendszerváltáskor 48 ezer állandó bejelentett lakosa volt, azóta évente mintegy ezerrel növekedett az itt élők száma.

2006-ban sokan „megmosolyogták”, hogy az egykori falu megyei jogú rangot kapott, ám az elmúlt csaknem két évtized tudatos városfejlesztési politikája bebizonyította, hogy Érd nem csak egy folyamatosan és gyors ütemben fejlődő település, hanem rá is szolgált a megtisztelő városi rangra.

A Kormány a Modern Városok Program által 2015 és 2020 között 40 milliárd forint többletforrást biztosított Érdnek. Ezekkel a fejlesztésekkel Érd tudatosan készült is arra, hogy a 2030-as évekre Pest vármegye megyeszékhelye lehessen. Sokak szerint a településnek ehhez minden adottsága megvan.

A 40 milliárd forintot az alábbi fejlesztésekre költötte Érd városa:

• Ipari park kialakítása
• Saját rendőrkapitányság építése
• Középiskola építése
• Általános iskola építése
• Óvodák építése
• Sportcentrum építése
• Kerékpárútrendszer építése
• Szabadidőpark kialakítása
• Batthyány Sportiskola fejlesztése

Látható tehát, hogy nem csak presztízskérdés a megyei jogú városi rang, hanem jelentős anyagi előnyökkel is jár. Érd példája és elmúlt két évtizede mutatja, hogy megéri megyei jogú várossá válnia annak a településnek, amely már egyébként is rendelkezik a megyei jogú városi ranghoz szükséges intézmények és szolgáltatások jelentős részével.