Elindul az önkormányzati választáson és Dunakeszi megyei jogú várossá nyilvánítását kezdeményezi a Megyei Jogú Városért Egyesület.

A 2022-es népszámlálás adatai szerint Dunakeszinek már 44 ezer lakosa van, ezáltal
Magyarország 20. legnagyobb városává vált, megelőzve Nagykanizsát, Hódmezővásárhelyt és Dunaújvárost is. Dunakeszi az elmúlt évtizedben a legnagyobb olyan magyar város lett, mely se nem megyeszékhely, se nem megyei jogú város.

A Megyei Jogú Városért Egyesület szerint elérkezett az ideje annak, hogy Dunakeszi hivatalosan is kezdeményezze megyei jogú várossá nyilvánítását, továbbá, hogy ezen
törekvés végre megjelenjen a helyi közéletben és hogy ennek az ügynek képviselete is
legyen a helyi önkormányzatban.

Hogy mennyire nem lehetetlen, amit Egyesületünk szeretne elérni, azt bizonyítja Baja és Esztergom példája, melyek 2022-ben sikeresen nyerték el a megyei jogú városi rangot. Példaként tekintünk továbbá Pest vármegye egyetlen megyei jogú városára, Érdre is, mely 2006-ban nyerte el ezt a címet.

A kezdeményezést szimpátiával fogadta Dunakeszi lakossága, melyet bizonyít, hogy
Egyesületünk sikeresen vette az ajánlásgyűjtés akadályát sikerült önerőből mind a tíz
helyi választókörzetben jelölteket, ezáltal pedig listát és polgármesterjelöltet is
állítanunk. Egyesületünk polgármesterjelöltje Szabó Balázs.

Szabó Balázs, a Megyei Jogú Városért Egyesület alapítója, elnöke és polgármesterjelöltje

A Megyei Jogú Városért Egyesület pártoktól teljes mértékben független, alulról szerveződő, fiatalokból álló társaság; jelöltjeink átlagéletkora mindössze 35 év. Értékrendünk a polgári önszerveződés eszményén, a teremtett környezet védelmén és a nemzeti alapokon álló politizálás talaján nyugszik.

Egyesületünk mindemellett egy harmadikutas, civil alternatívát is kíván nyújtani azoknak a Dunakeszin élő választópolgároknak, akik nem tudnak már jó szívvel szavazni sem a kormánypártra, sem a lejáratódott ellenzéki pártokra, sem pedig az álcivil szervezetek mögé bújt pártkatonákra, azonban egy közös, mindenki által támogatható ügyre annál
inkább adnák a voksukat. Egyesületünk csak helyi politikával kíván foglalkozni.

A Megyei Jogú Dunakeszi jelöltjei a június 9-i választáson

Amennyiben a Megyei Jogú Városért Egyesület bejut a dunakeszi önkormányzat képviselő-testületébe, rendkívül következetes politikát fog folytatni: minden olyan kezdeményezést támogatni fogunk, mely egy lépéssel közelebb viszi Dunakeszit a megyei jogú városi rang elnyeréséhez, azonban minden olyan javaslatot elutasítunk majd, mely ezzel a törekvéssel ellentétes.

A megyei jogú városi rangnak – a nyilvánvaló presztízsen túl – számos kézzelfogható előnye van, hátránya pedig egyáltalán nincs. Amennyiben Dunakeszi megyei jogú várossá válik, kiszakad majd Pest vármegyéből, önálló, nagyobb hatáskörrel rendelkező közgyűlése lesz, ezáltal jelentős autonómiára fog szert tenni. Több intézményt kell majd
fenntartania és saját lakosságán kívül az agglomerációjában élők számára is biztosítania kell majd a megyei szintű közszolgáltatásokat. Mindez több pénzbe fog kerülni, ám a jelenleginél jóval több forrásból gazdálkodhat majd.

A Megyei Jogú Dunakeszi részt vehet majd a – kizárólag megyeszékhelyek és megyei jogú városok számára fenntartott – Modern Városok Program folytatásában. Ebben a stratégiai programban Magyarország Kormánya több ezer milliárd forintot költött a megyei jogú városok fejlesztésére az elmúlt években. A Dunakeszihez hasonló helyzetű, Budapest-környéki agglomerációs település, Érd például 42 milliárd forint fejlesztési forráshoz jutott ebből a programból, csak annak köszönhetően, hogy megyei jogú várossá váltak 2006-ban. Ez Dunakeszi éves költségvetésének többszöröse. Ebből a pénzből új rendőrséget, új autópálya-lehajtót, iskolát, óvodát és bölcsődét tudott építeni Érd, ipari parkot tudott létrehozni, továbbá jelentősen fejlesztette a kerékpárút-hálózatát.

Meggyőződésünk tehát, hogy a megyei jogú városi rang egy fokozottabb ütemű fejlődést
tenne lehetővé Dunakeszi számára.